A „Belső visszaélés bejelentési rendszerek a vállalatoknál” című kétrészes sorozat első részének célja, hogy bemutassa az olvasóknak, hogy pontosan mit is jelent a belső visszaélés-bejelentési rendszer kifejezés, valamint milyen szabályok alkalmazandóak használatuk esetében. A második részben kitérek arra, hogy pontosan milyen bejelentés megtételére van lehetőség és a bejelentőket milyen védelem illeti meg.

Keddenként megjelenő cikkekkel új sorozatot indítunk munkajogi, kollektív munkajogi, adatvédelmi, TB és adózási témákban. A cikkek öt percben, átfogó jelleggel mutatják be a legfontosabb tudnivalókat a kiválasztott témákról, felhívják a figyelmet az alkalmazandó szabályokra és azok változásaira.

Gyakran felmerül a kérdés, hogy árvaellátásban részesülő diák esetében a keresőtevékenység befolyásolja-e az árvaellátás folyósítását.

Bizonyos esetben az elvált házastárs is jogosult lehet elhunyt volt házastársa után özvegyi nyugdíjra. Ugyanilyen helyzetben lehet az egy évnél hosszabb ideje külön élő házastárs is.

Az Ipsos átfogó munkaerőpiaci kutatást végzett a Prohuman megbízásából. A munkaerő-kölcsönzés egyre elterjedtebb fogalom munkavállalói körben is, de számos tévhit kering körülötte.

Az ado.hu cikksorozatában a szerző azt vizsgálja, hogy a munkaügyi kapcsolatokban tanúsított magatartással összefüggésben okozott károkért a szakszervezet mikor és milyen feltételekkel felel.

Ha a visszaküldött adatlap nem megfelelően töltetett ki, így a jogosultság fennállása nem állapítható meg, az ellátás folyósítása szüneteltetésre kerül.

A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legnagyobb összegű nyugdíj elérése érdekében. Régóta élhetünk ezzel a lehetőséggel, 2022. szeptember 1-jétől azonban módosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 82.§ (1) bekezdése, mely szabály a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz a nyugdíj rögzítés rendelkezéseit tartalmazza.

Nyugdíj korhatár 2024 -ben a 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról jogszabály alapján szabályozott. A nyugdíjkorhatár nők és a nyugdíj korhatár férfiak esetében is a törvény az irányadó 2024-ben. A nyugdíj korhatár emelését a törvény 18. §-a szabályozza, melyet cikkünkben részletesen bemutatunk. Mi várható a nyugdíj korhatár kapcsán Magyarországon 2024-ben? A Profitline cikke.

Nem könnyű meghozni a legjobb döntést abban a kérdésben, hogy melyik időponttól kérjük az öregségi nyugdíj megállapítását. Vajon ez visszamenőlegesen is lehetséges? És ha igen, meddig? Az ado.hu írása.